Meghallgattuk a pletykákat, lehallgattuk a fejlesztők telefonjait, iparilag kémkedtünk, és összegyűjtöttünk minden fontos információt a 2005-ös év számítástechnikájáról. A processzoroknál igazi áttörésre lehet számítani, de a többi komponens is fejlődik.
Idén a kétmagos rendszerek megjelenése tartja megfelelő üzemi hőmérsékleten a pc-s társadalmat, a téma iránt fogékony közösség izgatottan várja az új messiások eljövetelét. A processzorgyártók belátták, hogy ha a jelenlegi technológiák mellett kívánják tovább növelni termékeik teljesítményét, az már rövidtávon is elősegíti a globális felmelegedést.
Kettő mag
Ezért aztán az AMD és az Intel is kétmagos rendszert képzel el a közeljövő számítógépeibe, mely komoly sebességnövekedést jelent, alacsonyabb fogyasztás és vállalható előállítási költségek mellett. A két mag ugyanis egyszerre több utasításszálat képes kezelni. Bár ez egy magon belül is megoldható, ha különálló 
magoknak adjuk ki a munkát, az lényeges teljesítménynövekedést ígér. Hogy ez a valóságban milyen gyorsulással jár, egyelőre még kérdéses, a lelkes fejlesztők azonban a duplázást is elképzelhetőnek tartják.
Az AMD várhatóan a második félévben mutatja be Toledo kódnéven futó, kétmagos otthoni processzorát, mely támogatja az SSE3 utasításkészletet. Jó hír, hogy a chip a ma is használatos, 939 tűs alaplapi foglalatba illeszkedik majd, így különösebb beruházás nélkül fejleszthetik az Athlon 64 tulajdonosok gépüket kétmagos monstrummá.
Kiolvad
Szótár
Chipkészlet: a chipkészlet felelős az alaplaphoz kapcsolódó komponensek összehangolásáért. Ezen keresztül kommunikál egymással a processzor, a videokártya, a hangkártya, és az Athlon 64-es platform kivételével kivételével a memória.
SSE3: Az Intel Pentium 4 Prescottban debütált utasításkészlet 13 új utasítást tartalmaz, melyek leginkább a multimédiás alkalmazások futtatását gyorsítják, egy pedig a háromdimenziós megjelenítésért felelős.
Az Intel Smithfieldnek nevezi hasonló technológián alapuló rendszerét. A 800-as kódnéven érkező széria 2,8 és 3,2 gigahertz közötti változatban kerül a boltokba, a legolcsóbb darab a hírek szerint 45 ezer forintért lesz megvásárolható – a tengerentúlon. A Smithfieldbe két Prescott magot zsúfoltak össze a mérnökök, ami minden fogadkozás ellenére óriási hőtermeléssel, és 130 wattos fogyasztással jár az első hírek szerint.
Bár elvileg az új Pentium termékek kompatibilisek lesznek a 915-ös és 925-ös, tehát aktuális chipkészletekkel, ezeknek nagy részéből valószínűleg kiolvasztaná magát az új széria. Igazi otthonra a későbbiekben megjelenő, i945-ös és i955X chipkészletek mellett lelhet a Smithfield, mely már támogatja a 667 megahertzes DDR2-es memóriákat is.
Hagyományos mezőny
Persze fejlődnek a hagyományos, egymagos chipek is, az AMD beépíti az SSE3 utasításkészlet támogatását processzoraiba, bár a frekvenciát nem növeli különösebben. A mostani csúcstartó, az Athlon FX55 mindenesetre még jó ideig zavartalanul ücsöröghet trónján, az FX57-es széria (mely egy Athlon 64 4400-asnak felel meg) csatarendbe állítására csak a harmadik negyedévben lehet számítani. A DDR2 memóriamodul támogatása az AMD-nél csak 2006-tól várható, de ez már csak az új platformra épülő „Windsor” processzor eljövetelével valósul meg.
Az Intel piacra dobja a Prescott 2M magra épülő P4-eseket, melyek már támogatják a 64-bites utasításkészletet, és elődeikkel ellentétben nem egy, hanem két megabájtnyi másodszintű gyorsítótárral érkeznek. A csúcsot a jelenlegi információk szerint a második negyedévben érkező 3,8 gigahertzes gép, a 670-es jelenti, ennek ára elérheti a 110 ezer forintot, amikorra ideér, a 170 ezret is, nyilván.
A memóriák piacán a túl korán bevezetett DDR2-esek előretörése várható az Intel birodalmában, az AMD továbbra is a hagyományos DDR memóriákat támogatja. Az új technológia sajátossága, hogy valódi teljesítménynövekedésre alacsony megahertzen nem lehet számítani, egy 533-as DDR2 nem gyorsabb egy 400-as DDR-nél. Valódi áttörés az új modulok megjelenésével várható.
A Kingston már rendelkezik 750 megahertzes üzemelő mintapéldánnyal, ám ez némi tunningal magasabb teljesítményre is kényszeríthető. Mindezeket figyelembe véve év végére már valószínűleg piacon lesznek a 866 megahertzen, vagy akár már gigahertzen stabilan üzemelő változatok, más kérdés, hogy hivatalosan a fél év múlva piacra kerülő Intel-alaplapok is csak a 667-es változatot tudják majd kezelni.
Újra Windows
Az adattárolók piacán hatalmas küzdelemre lehet számítani. Míg a lassan temetett, valójában virágkorát élő dvd kapacitása két réteg esetén 8,5 gigabájt, az új kihívóké ennek többszöröse lehet. Az ötven gigás Blu-Ray lemezek mögött leginkább a Sony konzorcium, a Columbia Tri Star és a 20th Century Fox sorakozott fel, a harminc gigabájtos kapacitású, ám olcsón gyártható HD-DVD pedig több nagy hollywoodi stúdió támogatását élvezi. Idén valószínűleg eldől, hogy melyik lesz a jövő adattárolója.
Az operációs rendszerek közül a Windows XP 64 bites verziójának márciusi megjelenése zavarhatja fel az állóvizet. Mivel az AMD jelenlegi és az Intel közeljövőben megjelenő processzorai is támogatják már a 64-bites utasításkészletet, bizonyára sokan várják az új szoftvert, mely esetenként tizenöt-húsz százalékos gyorsulást ígér az említett rendszereken. Az igazi nagy durranásra azonban 2006-ig kell várni, ekkor dobja piacra a Microsoft a Longhorn kódnéven futó új operációs rendszerét, melyben új grafikai felület lesz, az Avalon.
Az Avalon fejlett vizuális effekteket és három dimenziós ábrák megjelenítését teszi majd lehetővé, a Longhorn egyik fő összetevője, a WinFS fájlrendszer azonban valószínűleg kimarad az első verzióból. A béta-verzió megjelenésére azonban a hivatalos közlés szerint már csak májusig kell várnunk.
Ötvenmilliárd árnyék
Szótár
GDDR4: A GDDR memóriák a videokártyák elvárásainak megfelelően 1,8 V feszültségen működnek, tulajdonságaiknál fogva a hagyományos DDR memóriáknál jobban megfelelnek a grafikai alkalmazásoknak. A technológia legújabb generációja magasabb frekvencián üzemel, mint a korábbi verziók.
Pixelfutószalag: a grafikus kártya adatfeldolgozó egysége, minél több található egy kártyán, annál több feladattal birkózik meg időegység alatt.
A játékosok kegyeleti tárgyai, a videokártyák piaca érdekesen alakul 2005-ben. Az Ati most megjelentetett, R480-as kódnéven futó sorozata, a Radeon X850-es még jó ideig kiszolgálja a felhasználói igényeket, az utód, az R520 megjelenése csak a második negyedévben várható.
Az új grafikus mag első pillantásra nem tűnik forradalmi előrelépésnek, legfontosabb újítása a legújabb Nvidiákon már működő, a textúrák élethűségét segítő Shader Model 3.0, illetve az akár 2,8 gigahertzes effektív órajelen üzemelő GDDR4-es memóriacsipek bevezetése lesz. Ugyanakkor a kiszivárgott, ötvenmilliárdos másodpercenkénti shaderművelet brutális erőtartalékokat sejtet, és itt emlékezzünk meg egy pillanatra a néhány éve még csúcstechnikának számító Geforce 4600 ötmilliárdos teljesítményéről. Ráadásul a kanadai társaság is bevezeti az SLI technológiát, melynek köszönhetően egy gépben két grafikus kártya együtt szállhat szembe a bitek áradatával.
Leáll?
Az Nvidia új termékgenerációja meg olyan, mint a mesebeli ajándék: van is, meg nincs is. A 6-os széria jelenlegi csúcsmodellje az NV45 kódnéven futó 6800-as Ultra 16 pixelfutószalagot tartalmaz, a hírek szerint a közeljövőben megjelenő NV47-est már 24-el szerelik fel. Ugyanakkor, mint azt már megírtuk, bizonytalan az NV48-as sorsa, miközben egyes hírek szerint a valódi újítást jelentő NV50-es fejlesztését teljesen leállította az Nvidia.
Ha tehát megcsodáljuk az év végi csúcsgépet, izgalmas képet láthatunk. A két processzormag olyan teljesítménynövekedést ígér, amilyenre a Pentiumok megjelenése óta nem volt példa, a mai jelöléseket használva hat gigahertzes teljesítmény sem elképzelhetetlen. A 866 megahertzes DDR2-esek már valóban gyorsítják majd a rendszert, az Ati legújabb videokártyája (főleg abból kettő) pedig garantálja majd, hogy a számítógép röhögve fektesse két vállra a Doom 3-at, bármilyen felbontásban.
