Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által vezetett konzorcium közreműködésében elkészült az első IVSZ IT piackutatás.
A felmérés elkészítését az IVSZ, az ITDH, az AAM, a KFKI, és a Synergon támogatta. A megvalósítási feladatokat az erre kiírt tender győztese, az IDC végezte el. Az IVSZ IT piaci tanulmány célja a 2005. évi magyarországi belső és export informatikai piac, valamint a részpiacok méretének meghatározása, a piaci szereplők piaci részesedésének feltérképezése, és az informatikai vállalatok jövedelmezőségi mutatóinak meghatározása volt. A kutatásban a teljes piac, illetve 23 technológiai szegmens szempontjából meghatározó 200 vállalat, valamint a további kisebb szereplők 200-as reprezentatív mintája szerepelt.
Az elkészült IVSZ IT piaci felmérés egy hosszú folyamat első lépése, ami éves rendszerességgel megvalósuló kutatás alapjait fekteti le. Legfőbb célkitűzése a gyakorlatban jól hasznosítható iparági standardok kialakítása volt a piacmérés szerkezete, illetve a piaci fogalmak tekintetében. A tanulmány a piac megismerhetősége révén támogatást nyújthat a sikeres piaci stratégia kialakításához, mivel részletes bontásban teszi mérhetővé az IT piacot olyan szegmensekben is, ahol eddig csak feltételezésekkel élhettünk mind az eszköz és szoftverforgalom, mind a szolgáltatástartalom tekintetében. Mérhetővé teszi az IT exportot a célország és a piaci szegmensek tekintetében egyaránt. Az egyes piaci szegmensekben képet ad az értékteremtési lánc hosszáról és a hozzáadott érték arányáról, valamint lehetővé teszi a piaci szereplők pozícionálását a technológiai szegmensekben – emelte ki Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.
Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézménye prioritásként kezelt területe az informatikai szektor, ezért is tartotta fontosnak, hogy a szakmai mellett anyagi támogatásunkkal hozzájárulva megvalósulhasson egy, a magyar informatikai piacot és jelentősebb szereplőit bemutató tanulmány. A kutatás elkészültével nemcsak a potenciális befektetőket és a magyarországi partnereket kereső külföldi cégeket lehet átfogóbban tájékoztatni, hanem a magyar IT-export immár pontos ismeretében célzottabban alakíthatják ki jövő évi ágazati programunkat is – fejtette ki Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója.
A kutatás szerkezete az elképzelés szerint alkalmazkodik a hazai piac jellegzetességeihez és az informatikai vállalatok piacelemzési, tervezési szempontjaihoz, lehetőséget biztosít a piac változásainak követéséhez. A tanulmány felfedi az egyes szegmensek piaci méretét a belföldi exportforgalom tekintetében, pozícionálja a piaci szereplőket, az eszközöket és szoftverkomponenseket pedig tartalom és kapcsolódó szolgáltatások szerint bontja meg. Részletesen tárgyalja az egyes technológiai szegmensek méretét, azok szereplőit és szolgáltatási arányait. Foglalkozik a technológiai szegmensek koncentrációjával, megadva azokat 5 szereplőnkénti bontásban, és azonosítja az első 20 szereplőt is.
A felmérés kivitelezésénél állítólag problémát jelentett az elzárkózó cégek magas száma, aminek oka az a jórészt alaptalan félelem, hogy az egyes cégek teljesítményének megismerése hátrányos helyzetet teremthet a piacon az adott vállalkozás számára. Az elzárkózó magatartás nagyobb arányban volt jellemző a multinacionális vállalkozásokra.
A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ennek az összegnek 43 százalékát informatikai szolgáltatásokra, 41,5 százalékát hardvereszközökre adták ki, a szoftverlicencekre fordított kiadások pedig 15,5 százalékát tették ki az összes költésnek. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – árbevétel 743 milliárd, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd forint volt 2005-ben.
A felmérés a 2006-os évre vonatkozó adatok begyűjtésével és elemzésével kialakult módszertan finomításával a folytatódik. Az anyagi lehetőségek függvényében célkitűzésként szerepel a 2006-ban még csak tervezett további három kutatási modul beindítása (Piaci barométer, Iparági SWOT, Iparági K+F, humán erőforrás és marketingjellemzők). A következő tanulmány publikálásának várható időpontja 2007. szeptembere.
A tanulmány főbb megállapításai >>
Piacméret
A magyarországi végfelhasználó szervezetek (a továbbiakban informatikai piac) 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ebből 43 százalékot informatikai szolgáltatásokra, 41,5 százalékát hardver eszközökre fordítottak. A szoftverlicenszekre kiadásai az összes költés 15,5 százalékát teszik ki.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – árbevétel 743 milliárd forint, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd forint volt 2005-ben.
Iparági megoszlás
2005-ben a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 108 milliárd forintot, ami az összkiadások 21 százalékát teszi ki. Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai állnak, harmadik pedig a hazai pénzügyi szféra.
Vállalatméret szerinti megoszlás
Az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok a piac több mint felét szerezték meg 2005-ben, míg a legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások együttes részesedése 20 százalék volt.
Árbevételek részpiacok szerint a különböző vállalatméreteknél
Az informatikai árbevételek az 1-2 főt foglalkoztató informatikai mikrovállalkozások esetén magasabb arányban származnak szolgáltatásokból, mint az egyéb létszámkategóriákba tartozó vállalatok esetén. A 3-9 alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok bizonyultak a leginkább hardverorientált informatikai cégeknek, jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak a hardvertermékek eladására szakosodott kiskereskedelmi cégek. A felsőbb létszámkategóriák esetén az alkalmazotti létszámmal együtt nő a nagyobb hozzáadott értéket produkáló szolgáltatások részesedése az árbevételekből.
Piaci koncentrációk
A 2005-ös informatikai piac első húsz szereplője 23,2 százalékos piaci részesedéssel bírt. A második húsz szereplő részesedése 10,1 százalék volt. Az IT szolgáltatási piac némileg koncentráltabb a hardver részpiachoz képest. A szoftver részpiac a legkevésbé koncentrált, itt az első húsz szereplő részesedése 38,2 százalék.
Exportpiacok
Az informatikai tevékenységgel rendelkező magyarországi vállalatok ebből származó export árbevétele 2005-ben elérte a 602,1 milliárd forintot. Az informatikai kivitelt a Magyarországon található, saját márkanév vagy bérgyártás keretein belül a globális vagy európai piacokra gyártó multinacionális vállalatok határozzák meg. A teljes exportárbevétel közel 90 százalékát az ezen vállalatok által Magyarországon gyártott és exportált hardvertermékek (külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) teszik ki.
A szoftvermegoldások 42,3 milliárd forintos volumennel a 2005-ös informatikai kivitel 7 százalékát tették ki. A szoftvermegoldási részpiacok közül a rendszer- és hálózatfelügyeleti szoftverek, a vertikális alkalmazások, a vállalatirányítási rendszerek és a térinformatikai, építészeti és mérnöki tervezőszoftverek megoldási kategóriái teljesítettek 5 milliárdhoz közeli vagy afölötti export árbevételt.
Tervek 2007-re
Az tanulmány támogatóinak alapkoncepciója szerint a tanulmány hosszú távon önfenntartó, a tanulmány árbevételéből a jövő évi frissítések kerülnek finanszírozásra. Az anyagi lehetőségek függvényében beindulhatnak a 2006-ban még csak tervezett további kutatási modulok (piaci barométer, iparági SWOT, iparági K+F, humán erőforrás- és marketingjellemzők).
Tököli Gábor 2006.12.14.
