A jelenlegi irányítótechnológiákkal képtelenek vagyunk százszázalékosan megvalósítani kitűzött céljainkat – vallják egyre többen. A megszokottól alapvetően eltérő gyártási koncepcióra van szükség. Intelligens automatizálásra, elosztott intelligenciára, decentralizált folyamatokra, mint a természetben. Holonikus gyártásra.
A futurológus Alvin Toffler szerint idejétmúlt a vállalatokról kialakított és a köztudatban élő kép. Egymástól jól elkülöníthető hagyományos osztályok helyett célszerűbb alapokban (framework) és modulokban, elszigetelt egységek helyett partnereikkel állandó kapcsolatban lévő, önmagukat permanensen optimalizáló szervezetrendszerekben, cégekben gondolkodnunk. A vállalat egy holon, egyszerre entitás és egész, miközben több más egész része.
Szellem a gépben
 |
| Alvin Toffler |
A holon szó (a magyar származású) Arthur Koestlertől (1905-1983) származik [The Ghost in the Machine (Szellem a gépben, 1967)]: a biológiai és társadalmi rendszerek organizációjának alapegységét értette rajta. (A görög holos jelentése “egész”, míg az on toldaléké “részecske”, “rész”.) Úgy vélte, nem létezik teljesen önfenntartó, másokkal interakciót nem létesítő szervezet, szerveződés. Az organizáció összes azonosítható egysége, a holonok további alapegységekből állnak, ugyanakkor a nagyobb egész részét is alkotják.
A holonikus szerveződés, vagy holarchia (holarchy) erőssége, hogy rendkívül komplex rendszerek létrejöttét biztosítja. Ideális esetben hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat; flexibilisek, alkalmazkodnak a változásokhoz; zavarok esetén is megőrzik stabilitásukat. A stabilitást a holonok önállósága biztosítja: függetlenségfokokkal rendelkeznek, a problémákat saját létszintjükön, magasabb szintű holonok segítsége nélkül kezelik. Utóbbiak viszont adhatnak ki utasításokat, és bizonyos mértékben kontrollálhatják is az alattuk lévőket. Ez az alárendeltség garantálja a “nagy” egész hatékony működését.
Központi irányítás nélkül
Koestler gondolatait a holonikus gyártórendszerek (holonic manufacturing systems, HMS) keretében igyekeznek a termelési folyamatokra, gépi világokra alkalmazni. Elsősorban az Egyesült Államokban – ahol az északnyugat-ohioi Rockwell Automation az élenjáró -, de az Európai Unióban és több ázsiai országban szintén jelentős kutatások, fejlesztések folynak.
A holonikus módszer az egymással ellentétes hierarchikus (top down) és heterarchikus (bottom up, kooperatív) organizációs szerkezeteket, mindkettőből a legjobbat, kifejezetten az adott szituációhoz igazodva, holarchikus szerkezetekként egyaránt használja. Egyrészt a hierarchia stabilitásának fenntartását, másrészt a heterarchia dinamikus flexibilitását kívánják így elérni. A mai gyártási folyamatokkal ellentétben, centralizált “agy”, vagy a többi gépnek mindent “megmondó” központi computer nélkül. Minél komplexebb egy rendszer, annál több feladat hárul az irányítóra, melyeket bizonyos idő után képtelen kezelni; elromlik, meghibásodik a mechanizmus, aztán leáll a munka.
Természeti modelleket követve
A robusztusabb és függetlenebb HMS – ellesve a természettől – kisebb részekre bontja a komplex problémákat, majd egyszerű szabályok többszöri ismétlésével igyekszik megoldani azokat. Egymással kooperáló holonok dolgoznak. Ha valamelyikük nem, vagy hibásan működik, munkáját a többiek veszik át, azaz tevékenysége többé már nem gyakorol hatást a rendszerre, nem veszélyezteti az egész hatékony működését.
A holonikus eljárás ugyanazt jelenti az automatizálásban, amit az internet jelentett a nagy számítógépeknek (mainframe computers) – állítja a koncepció legfőbb szószólóinak egyike, Jim Barlow (Western Reserve Controls). Ha beválik, az amerikai gyártók sokkal olcsóbban és gyorsabban állítják elő termékeiket, könnyedén háttérbe szoríthatják távol-keleti versenytársaikat.
Vízrendszerek, gépjárműgyártás
A Rockwell Automation az amerikai haditengerészet megrendelésére hűtött/jeges vízrendszereket kontroláló holonikus mechanizmust fejleszt. Céljuk egy decentralizált, az adott hajón még támadás és súlyos károk ellenére is működő vízelosztó szisztéma kidolgozása. Ha a hajó egy részének, vagy egy csomópontnak hűtött vízre van szüksége, üzenetet ad le, jelzi benne igényét. A vízszelepeket négy egyszerű, megnyitásukról, illetve bezárásukról döntő szabállyal programozták. Az egyszerű szabályok többszöri ismétlésével a kért víz végül mindig oda jut el, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A cég robotokat szintén bevon gyártási műveletekbe, például motorok, autók előállításába. Nem gond, ha egyikük felmondja a szolgálatot, a többiek elvégzik helyette is – a futószalag mozog tovább.
