A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent. Hangsúlyozni kell, hogy menedzserbetegsége bárkinek lehet, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint leginkább mégis a fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. Ennek oka kettős: egyfelől több férfi dolgozik közép- és felsővezető munkakörben, mint nő. Másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Hazánkban ma másfélszer annyi 35-40 éves, és kétszer annyi 40-50 éves férfi hal meg, mint a 70-es és 80-as években.
A típusú személyiség, mint hajlamosító tényező További hajlamosító tényező az ún. A típusú személyiség. Az A típusú személyiséggel bírók szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál. A reakció a stressz kardiovaszkuláris hatásainak fokozott megnyilvánulását jelenti, például a vérnyomás és a szívverések percenkénti számának gyakori, tartós, és az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését. A menedzserbetegség és a kiégés (burnout) szindróma egymás rokonainak tekinthetők, gyakran együtt fordulnak elő: időben bármelyik kezdődhet hamarabb, de felléphetnek egyszerre is. Elkülönítésük gyakran nehézkes, hiszen mindkettő sokrétű szervi és pszichés tünetekkel jelenik meg. Töltse ki! Stressz teszt A menedzserbetegség tünetei A krónikus stressz következtében változatos, gyakran szervi eltérésre nem visszavezethető tünetek alakulnak ki. Kezdetben a hangulati élet zavarai tapasztalhatók: fáradékonyság, nagyfokú fáradtság érzés, ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, dühkitörések. Gyakori az alvászavarok jelentkezése. A teljesítőképesség csökkenése tovább emeli a stressz szintjét, hiszen az eredmények megtartása további energiák befektetését igényli. Gyakran definitív pszichiátriai kórképek alakulhatnak ki (szorongás, depresszió, pánik szindróma, kényszeres cselekvések). A szervi tünetek megjelenhetnek fej- és/vagy hátfájás, izomfeszültség, hajhullás formájában. Sokszor zavar támad a szexuális életben, leginkább a libidó és az orgazmuskészség csökkenése alakul ki. STRESSZKEZELÉS 6 PONTBAN A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni? Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha…?! Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zene terápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése. Szív- és érrendszeri problémák megjelenése A szív- és érrendszeri problémák kezdetben a vérnyomás és/vagy a pulzusszám emelkedésében nyilvánulnak meg. A kardiológiai státusz romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom alakulhat ki, amely a szív koszorúsereinek szűkületét, illetve fenyegető szívizominfarktust jelezhet. Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén? Az érrendszer állapotának általános romlása az anyagcserezavaroknak is köszönhető: a szervezet cukor- és zsírháztartásának egyensúlya megbomlik. Emelkedik a vércukor- és vérzsírszint, generalizált érszűkület alakul ki, ami az agyvérzés egyik legfontosabb rizikófaktora. Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség is gyakoribb az érintett csoportokban.
Az étkezések gyors tempója, rendszertelensége emésztési zavarok kialakulásához vezet. A gyomor fokozott savtermelődése miatt gyomorégés jelentkezhet, ám a gyomor nyálkahártyájának gyulladása vagy fekély is kialakulhat. A nem kiegyensúlyozott táplálkozás vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet. Az életvitelbeli sajátosságok nem egyszer függőséghez vezetnek, ami irányulhat nikotinra, koffeinre, alkoholra, szerencsejátékra, vásárlásra vagy a párkapcsolatokra. Töltse ki! Kiégés (burnout) teszt A menedzserbetegség kezelése egyenlő az életmód átalakításával A kezelés az életmód rendezését jelenti. A legfontosabb az egyénileg leginkább megfelelő és követhető relaxációs gyakorlatok, stresszkezelő technikák elsajátítása, folyamatos gyakorlása. A táplálkozás rendezése, a tényleges kikapcsolódást jelentő testmozgás rendszeres beiktatása is kulcsfontosságú a menedzserbetegséggel küzdők esetében. Gyakran pszichológus bevonására, pszichoterápia alkalmazására van szükség.
Szerző: WEBBeteg – Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/4599/a-menedzserbetegseg
