Eszközeink egyre kevesebbet fogyasztanak, ám meglehet, hogy a legtöbbet akkor, amikor épp nem is használjuk azokat? Előrángatunk a sötétből néhány energiafaló szörnyet.
Ha az otthoni számítástechnika energiafogyasztásáról van szó, akkor a legtöbbet hibáztatott eszköz a PC. Részben joggal, hiszen egy egész nap bekapcsolt, korszerűtlen és/vagy rosszul beállított konfiguráció feleslegesen sokat fogyaszthat, ugyanakkor ne feledjük el, hogy sok funkció, amit régen a PC látott el, ma már kiköltözött céleszközökbe. A tévéműsort set-top boxszal vagy magával a tévével vesszük fel, miközben nem a tunerkártyára és PC-s szoftverre támaszkodunk, illetve a médialejátszással is hasonló a helyzet. Nézzünk tehát a PC körmére, de ne hagyjuk ki a rovancsolásból egyéb eszközeinket sem.
Mennyit is fogyaszt egy PC? Természetesen pontos átlagot nem mondhat senki, hiszen nem áll módjában a világ összes PC-jét megvizsgálni, de jó közelítéssel egy átlagos hazai PC (magában, perifériák és monitor nélkül) 80-120 watt körül fogyaszt. Ennél sokkal többet vehet fel ugyanaz a gép játék vagy videokonverzió közben, amikor a grafikus kártya és a CPU is csúcsterhelésen futnak, illetve természetesen többszörös árammennyiséget is követelhetnek a gamerszörnyek. Ugyanakkor építhetők konfigurációk kis tápegységgel és takarékos alaplapra, akár 50-60 wattos fogyasztással, a skála tehát nagyon széles. Szerencsére egyre elterjedtebbek a laptopok, ami takarékossági szempontból igen örvendetes, mivel ezek a beépített kijelzővel együtt is csak 40-80 watt között teljesítenek. Az asztali PC-hez hozzájön még a monitor is; egy átlagos, 22 hüvelykes LCD 21-24 wattot eszik.
Mérj!
Összeadogathatod a komponensek tipikus fogyasztását, de akkor még mindig maradnak változók az egyenletben: egy nap mennyit használod a gépet, mennyire terheled, mi mindent használsz még mellette? A legegyszerűbb, ha veszel egy fogyasztásmérőt, bedugod a konnektorba, majd a mérőbe csatlakoztatod a PC-t és minden mást akár, ha a perifériák és a monitor fogyasztásával is kalkulálni szeretnél (érdemes).
Fogyasztásmérő számos helyen kapható (Somogyi, Conrad, Aldi, Lidl). Az olcsóbb modellek is körülbelül 5 százalékos pontossággal képesek mérni, ha a terhelés 10 watt feletti (PC-hez megfelelőek). A drágábbak körülbelül 1 százalékos pontosságra képesek. (Ha mobileszközök energiaigényét szeretnéd megtudni, akkor ennél sokkal pontosabb, laboratóriumi osztályú műszerekre lesz szükség, vagy több készülék fogyasztását kell párhuzamosan mérni és elosztani.) Ha már nekiállsz a mérésnek, érdemes a fogyasztást többféle terhelés során mérni és feljegyezni: az üresjárat, szövegszerkesztés, internetezés, videózás, képszerkesztés, videoszerkesztés, renderelés és játék mind más eredményt hoz majd.
Súlyozhatnád mindezeket a használat becsült időhányadának arányában, ám a becslés elég pontatlan lehet ahhoz, hogy megérje inkább a talán legátlagosabb profillal, az internetezéssel számolni. Ha a mért fogyasztás X watt, és napi H órát megy a gép, akkor a havi fizetendő F=35,31/1000×H×30×X, a jelenleg hivatalos 35,31 forintos áramdíjjal kalkulálva (a végeredmény természetesen forintban értendő). Ha Például otthonról dolgozol, és egyébként is használod átlagos, monitorral együtt 150 wattot fogyasztó gépedet, akkor számolhatsz napi 11 órával, így a havi PC-villanyszámla 1748 forint körül várható. Ha csak este, mondjuk napi 4 órában járatod, akkor elég lesz 636 forint. Ha viszont egy erősebb, 400 wattos gamergéped van, és mindennap 4 órát játszol vele, akkor pusztán erre le kell könyvelned 1694 forintot.
Az őrszem, az alvó és az időutazó
A fentebb kalkulált költségek nem tűnnek túl soknak, de egy család vagy iroda összesített számlája már kellemetlenül mutathat miattuk. Ezért aztán érdemes néhány hasznos beállítást elvégezni, vagy akár néhány jó szokást felvenni. A legfontosabb, hogy megfelelően állítsd be a monitor és a gép energiagazdálkodását, és megfelelő inaktív módot válassz. Nagyon sok felesleges energiát igényel, ha a gépet folyamatosan bekapcsolva hagyod, akkor is, ha ebédelni mész, vagy alszol. Természetesen kár lenne egy tízperces kitérő kedvéért leállítani a teljes rendszert, hiszen az indulás percekig is eltarthat, nem beszélve a munkakörnyezet ismételt elrendezéséről, de szerencsére nem csak ez a két alternatíva létezik, és a mai Windows és Linux rendszerek hosszú ideig megfelelően üzemelnek újraindítás nélkül is.
Élhetünk a hibernálás lehetőségével, aminek során a gép állapota és a memória pillanatnyi tartalma a merevlemezre vagy SSD-re kerül a leállítást megelőzően, hogy visszatérve ott folytathassuk a munkát, ahol abbahagytuk. A dolog hátránya, hogy egyes programok nem veszik jól ezt a kanyart, és hogy a mentés és a visszatöltés a memória méretétől függően eltarthat egy-két percig is. Hibernált állapotban azonban a gép nem fogyaszt áramot, áramtalanítható is, hiszen a háttértár tartalma nem vész el.
A másik lehetőség az alvómód, mikor alacsony fogyasztású, tétlen módba vált a rendszer, és csak a memóriát frissíti, hogy megőrződjön a gép állapota. (Egy alvómódban érkező áramkimaradás ezért adatvesztéssel jár; ez laptopokra persze nem igaz, illetve UPS használatával asztali gépeken is kiküszöbölhető.) Már egy ötéves laptop vagy asztali gép is kezeli olyan jól az alvó (sleep) módot, hogy csak néhány másodpercbe telik elaludnia, ebben az állapotában pedig körülbelül 5 wattos fogyasztással megelégszik. A leggyakrabban tehát az alvómód felel meg az igényeknek, olykor, hosszabb távollét esetén pedig a hibernálás vagy a kikapcsolás. Létezik egy hibrid alvómód is az óvatosabb asztaligép-tulajdonosok számára, ez a módszer alvómód előtt merevlemezre ment, és a mentést csak áramkimaradás esetén használja fel, egyébként figyelmen kívül hagyja, és igen gyorsan visszatér üzemi állapotba.
A mobilvámpír mítosza
Köztudott tény, hogy az elektromos adapterek a rájuk kötött eszköz kikapcsolt állapotában is fogyasztanak áramot, még ha minimális mértékben is. Sokan hallottak már a mobiltöltővámpír-effektusról, és kínosan ügyelnek rá, hogy mindig kihúzzák ezeket az eszközöket, feltételezve, hogy így jelentős mennyiségű áramot takarítanak meg. Az igazság ezzel kapcsolatban kicsit árnyaltabb. A hagyományos mobilok idején kevésbé figyeltek arra, hogy “standby” módban mennyi áramot alakítanak veszteséghővé az adapterek, de 2012-től az IEA (International Energy Agency) kezdeményezésére, a gyártók szándékával összhangban, 1 watt, majd 0,5 watt alá szorították le a konnektorban hagyott töltők fogyasztását, tehát a trend nagyon pozitív.
A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Egyesül Államok) tesztjei szerint modern, néhány éves vagy újabb okostelefonok átlagos fogyasztása üresjáratban 0,26 watt, ami 3,68 wattra emelkedik, ha épp töltik a telefont, és 2,24 watt, ha a feltöltött telefon ott lóg a zsinóron. Ha évi 365 napon át konnektorban tartod a töltőt, és csak a töltés idejére dugod rá a telefont, akkor 2,27 kWh energiát pazarolsz el egy év alatt, ez pedig mindössze 80,42 forintodba kerül. Persze, ha például egész Anglia ügyelne a töltő áramtalanítására, akkor ez egy város energiaigényét takarítaná meg, de mint egyéni költség, nincs jelentősége. Ettől még nem rossz ötlet persze, ha a telefont nem egész éjszaka töltöd, hanem csak az este folyamán, illetve, ha a töltőket egy kapcsolóval ellátott elosztóba dugva tartod, így az áramtalanítás csak egy gombnyomás.
Hálózat és szórakoztatóelektronika
Általában azt javasolják, hogy ha már foglalkozni szeretnénk az energiatakarékossággal, akkor nézzünk körül a nagyobb fogyasztású eszközök tájékán, mert ott ugyanennyi tudatossággal egy-két nagyságrenddel többet takaríthatunk meg. Most kihagynánk a Gorenje kontra Zanussi mélyfagyasztóláda-tesztet, de azért egy kicsit kitérnénk az otthoni IT-hoz kapcsolódó készülékekre. Közülük a legjelentősebb tényező a nappali királya, a nagy képernyős okostévé, amely erőteljesebb beállításokkal 200-300 wattot is fogyaszthat üzem közben. Érdemes átnézned a beállításokat, és az esetleg túllőtt fényerőt csökkenteni, ha ez nem megy a képminőség és a moziélmény rovására. Tévézési szokásaid sem biztos, hogy kedveznek az energia- és időtakarékosságnak. A háttértévézést érdemesebb kiváltani rádióval vagy egy kisebb tévével, és a webrádióhoz is vannak optimálisabb eszközök, mint egy 42 hüvelykes plazmatévé.
Sok modern modell meg akarja kímélni a felhasználót a várakozástól, ezért nem teljesen állítja le Linux-alapú operációs rendszerét, csupán kikapcsolja a képernyőt, és közben háttérfeladatokat lát el, például ütemezi a műsorrögzítést. Így bekapcsoláskor nagyon hamar üzemkész, mivel nem kell kivárni az operációs rendszer újraindulását, viszont nem csak 1-2, de akár 20-25 wattot is fogyaszt. Sok készülék beállításaiban kikapcsolható a gyors indítás (Quick Start), így a kikapcsolás valódi leállást jelent majd, pár wattos standby fogyasztással, de a következő bekapcsoláskor várni kell. A vártnál pazarlóbb alvó életet élhetnek a set-top boxok és a DVD-felvevők is, de ezek működéséhez is erősen hozzátartozik az állandó készenlét, így nehéz azt javasolnunk, hogy mindig áramtalanítsd szórakoztatóelektronikai eszközeidet. Inkább a háttértévézést és egyáltalán a túl sok tévézést kerüld; ha pedig elutazol, és napokig amúgy sem nézel feléje, áramtalanítsd a szórakoztatóblokkot.
Egy keveset spórolhatnál azzal is, ha kikapcsolnád a routert (10-14 watt) és a modemet (5-10 watt), csakhogy a legtöbb lakásban már üzemel olyan okoseszköz (például IP-kamera), amelynek folyamatosan szüksége van hálózatra és internetre. Ha van otthon NAS-od, és a fájlokat távolról is hozzáférhetővé szeretnéd tenni, gyakorlatilag nem éri meg minduntalan leállítani és elindítani a készüléket. A hálózati eszközök áramfogyasztásán az tud spórolni, aki pusztán otthoni netezésre használja a Wi-Fi-hálózatot.
