Sokan nem gondolnak bele, hogy a munkavállalók tevékenységét az adott munkahely pszichológiája és berendezése is befolyásolja – írta közleményében az irodaszereket gyártó Esselte Corporation.
Az innovatív irodaszer márkaként ismert Leitz tanulmánya szerint a vállalatok egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan hat az irodai design a hangulatra és a teljesítményre, illetve milyen szempontok alapján is kellene kialakítani azokat a tereket, ahol maga a munkavégzés történik. (A Leitz az Esselte márkája.)
Az alapvető szükségletek
Az olyan fizikai feltételek például, mint a megfelelő világítás, az ideális hőmérséklet, a jó levegő és az ergonómia a Maslow-féle szükséglet-hierarchia alsó szintjein találhatók. A fiziológiai, biztonsági és védettségi szükségletek elhanyagolása pedig jelentős teljesítményromlást vonhat maga után, sőt csak ezek teljesülése után tudunk egyáltalán a munkánkra és magasabb szintű céljainkra összpontosítani.
A közlemény kitért arra, hogy az Európai Unió egyik kutatással és technológiai fejlődéssel foglalkozó programjában működő Lighting for People projekt kutatási anyaga számos adatot gyűjtött össze arról, hogy milyen fontos szerepe van a világításnak az emberi egészség és jó közérzet szempontjából. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jobb munkahelyi fényviszonyok (beleértve a természetes és mesterséges fényt is) kevesebb irodai hiányzást vonnak maguk után.
A délnyugat-angliai Exeteri Egyetem Dr. Craig Knight által vezetett kutatása arra is rávilágít, hogy a munkavállalók a növényekkel, esetleg képekkel „gazdagított környezetben” 17%-kal produktívabbak voltak, mint a lecsupaszított (egyszerű és funkcionális) terekben dolgozók.
Mivel minden ember más, különbözőek a szükségleteik, a munkavégzési szokásaik és az irodával szemben támasztott elvárásaik. A nők például jobban érzékelik a hideget, mint a férfiak. A holland Maastrichti Egyetem tanulmánya például kimutatta, hogy a nők átlagosan 35%-kal kevesebb hőt termelnek, mint férfi társaik, és kb. 3 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet áll közelebb a komfort zónájukhoz.
Az Exeteri Egyetem már említett kutatása ezzel kapcsolatban arra az eredményre jutott, hogy minél inkább beleszólhattak az emberek az irodai tér kialakításába, annál elégedettebbé és motiváltabbá váltak munkavégzésük során. Nemcsak fizikailag érezték magukat kényelmesebben az irodában, hanem jobban is tudtak azonosulni a munkáltatójukkal és pozitívabban ítélték meg munkahelyüket. Ezek a munkavállalók összességében 32%-kal növelték produktivitásukat.
A Leitz tavalyi „A Munka ott van, ahol a munkavállaló” című tanulmányából kiderül, hogy a dolgozók 4 fő csoportba sorolhatók a munkastílusuk alapján. A legnagyobb csoportot a „pillérek” alkotják, akik munka közben leginkább az íróasztalukhoz kötődnek, őket követik a „vándorok”, akik sokat mozognak az iroda közvetlen közelében, a „felfedezők” már rendszeres utakat tesznek meg az irodán kívül, az „úttörők” pedig csak nagyon ritkán tartózkodnak az irodában.
Az egyes csoportok tagjai különböző munkakörnyezetben dolgoznak, így alapvetően mások a szükségleteik, ebből pedig az is következik, hogy más-más irodai eszközöket igényelnek a munkavégzésükhöz.
Különböző szervezeti kultúrák, különböző értékrendszerek
A megfelelő munkakörnyezet kialakítása nagymértékben függ az adott vállalati kultúrától és annak értékrendszerétől is.
Az újító gondolkodású vállalatok amellett, hogy biztosítják munkavállalóik alapvető szükségleteit, egyre több időt fordítanak arra is, hogy belső összekapcsolódást elősegítő épületeket terveztessenek, például egymásba olvadó terekkel, amelyek az elválasztott részlegeket összekötik és így növelik a munkavégzés hatékonyságát.
A Harvard Business Review-ban „Munkahelyek, amelyek mozgásban tartják az embereket” címmel 2014-ben megjelent tanulmány rámutatott, hogy azok az irodák, amelyeket úgy terveztek meg, hogy lehetővé tegyék a különböző funkciókat betöltő munkatársak vegyülését, sikeresen növelték az innováció szintjét. A közelség és azok a struktúrák, amelyek ösztönzik a „véletlen találkozásokat”, a szerencsés végeredmény érzését közvetítik, és egyúttal csökkentik a rutin és a monotónia érzetét is. Ezt erősíti meg a kaliforniai székhelyű Gensler, nemzetközi tervező cég 2016-os Munkahelyi Felmérése is, amely szerint a dolgozók által innovatívnak tartott vállalatoknál ötször annyi együttműködésre alkalmas teret lehet találni, mint a kevésbé újító szellemű cégeknél.
„Az emberek ma már gyakran multitaskolnak, azaz egyszerre több feladatot végeznek, egyszerre több funkciót látnak el, ugyanakkor nemcsak állandó, hanem ad hoc projektcsoportokban is dolgoznak. Éppen ezért legtöbbjük azt szeretné érezni, hogy hasznos tagja egy csapatnak, de ezzel egyidőben személyes térre és a saját eszközökre is szüksége van az elmélyült munkához” – fogalmazott Käfer Gábor, az Esselte Kft. ügyvezető igazgatója.
