A munkahelyeken a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései és a vezetői támogatás elmaradása okozza. A dolgozók elsősorban az időnyomás alatt végzett munkákra, a munka mennyiségére és a munka túl gyors ütemére panaszkodtak. A káros következmények közül kimagaslik a kiégés, a magas vérnyomás, a betegállomány és a teljesítmény-csökkenés – derül ki a Gordio Tanácsadó Csoport Kft. által 2004 januárban lezárt kutatásból.
Az EU tagországokban és a felvételre kerülő országokban elvégzett munkafeltételi felmérés szerint a munkavállalók 28, illetve 29 %-a dolgozik magas stressz mellett, és ez mintegy 510 millió embert érint. Óvatos becslések szerint az Európai Unióban a munkavállalóknál kimutatható munkahelyi stresszel kapcsolatos költségek elérik az évi 20 milliárd eurót.
A Gordio Tanácsadó Csoport Kft. a munkahelyi stressz hazai helyzetét vizsgáló friss kutatása szerint a munkatevékenységek jellemzőit tekintve a legtöbben az időnyomás alatt végzett munkákra, a munka mennyiségére és a munka túl gyors ütemére panaszkodtak. Az átlagos munkaidő a törvény által megszabott 40 óra helyett 44,5 óra hetente, ezt a megkérdezettek mintegy 3/5-e részben az elvárások miatt, részben önként vállalja. A fizikai munkakörülmények közül a legtöbb panaszt a zaj és hőmérséklet okozza (kb. 40% nincs megelégedve ezekkel a tényezőkkel).
A munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései, és a vezetői támogatás elmaradása okozza. A túlzott munkahelyi terhelésekért a válaszolók 62%-a okolja a rossz kommunikációt, 54%-a pedig a munkaszervezési hiányosságokat. Szomorú tény, amely jól jelzi az ország lakosságának leromlott egészségi állapotát, hogy a megkérdezettek 20 %-a szenved valamilyen tartós betegségben. A káros következmények közül kimagaslik a kiégés (24,1%), a magas vérnyomás (23,5%), a betegállomány (17,2%) és a teljesítmény-csökkenés (16,2%). A minta 1/5-e gondol gyakran vagy igen gyakran arra, hogy munkahelyet változtatna.
A stresszel való megküzdés fő egyéni segítői a céltudatosság, a pozitív gondolkodás, a megvalósítható célok, a szabadidős programok és a hobbik. A stressz-oldási stratégiák közül a leggyakrabban alkalmazott a probléma-centrikus megközelítés (81,2%), a kevésbé hatékony támaszkeresést a megkérdezettek 10,5%-a, az érzelmi reagálást pedig 8,3%-a választotta. A szervezetek segítsége a stresszel való megküzdésben elsősorban az orvosi ellátás biztosítására terjed ki (79,8%). A vállalatok mintegy 30%-ánál vannak szabadidős és egészségmegőrző programok. A megkérdezettek mindössze 1,6%-a jelezte, hogy vállalatánál stresszel kapcsolatos felvilágosító munka folyik.
A tünetek és következmények a terhelésekkel arányosan változnak. Magas vérnyomásban az alacsony stressz mellett dolgozók csupán 10 %-a érintett, míg a magas stresszt elszenvedőknél ez az arány 27%. A testi tünetek közül a legerőteljesebben az általános kimerültség, majd a hátfájás jelentkezik. Mindkét esetben szoros összefüggés van a terhelések nagysága és a tünetek előfordulásának mértéke között. A pszichés tünetek közül sorrendben az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás a legkifejezettebb. Ezek mértékét az egyéni és a vállalati stresszt kezelő megoldások jelentősen csökkenthetik. A kutatatás részletes eredményei a Gordio Tanácsadó Csoport Kft.-nél érhetők el.
