Eszközök hálójában: 2016 tíz legfontosabb trendje
A mértékadó piackutató cég minden év végén felvázolja a következő esztendő tíz legfontosabb technológiai trendjét.
A Gartner technológiai előrejelzésére valamennyi üzleti stratégiával rendelkező szervezetnek érdemes odafigyelnie, hiszen ezek az irányzatok nagy valószínűséggel komoly hatással lesznek piaci helyzetük közeljövőbeli alakulására. David Cearleynek, a Gartner alelnökének összefoglalója szerint a tíz stratégiai technológiai trend egészen 2020-ig formálja majd a digitális üzleti lehetőségeket. Az első három a fizikai és digitális világ összeolvadása, valamint a digitális háló kialakulása irányában hat, míg az algoritmusok – kapcsolatok és összeköttetések – a vállalkozások jövőjét határozzák meg. Az algoritmikus üzleti tevékenységek során sok folyamat a háttérben, emberek közreműködése nélkül valósul meg, amit az okos gépek tesznek lehetővé, ezekről szól a következő három trend. Az utolsó négy irányzat az új informatikai valóságot, a digitális és algoritmikus üzleti folyamatokat támogató új architektúra- és platformtrendeket fedi le.
Most pedig tekintsük át, milyen technológiai irányzatok térhódítását valószínűsíti a Gartner 2016-ban.
Eszközháló kialakulása
Eszközhálónak nevezi a Gartner az egyre növekvő számú végponti berendezést, amelyek segítségével az emberek elérik a különféle alkalmazásokat és információkat, valamint kapcsolatba lépnek más emberekkel, közösségekkel, szervezetekkel, vállalatokkal. Az eszközháló részei a mobilberendezések, a viselhető eszközök, az otthoni elektronikai eszközök, az önjáró autók és a dolgok internetének eszközei. Cearley szerint a posztmobil világban a fókusz átkerül a mobilfelhasználóra, akit a hagyományos mobileszközök képességeit messze meghaladó eszközháló vesz körül. Bár az eszközök már most is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak háttérrendszerekhez különféle hálózatokon keresztül, gyakran egymástól elszigetelve működnek. Az eszközháló kialakulásával a berendezések közötti együttműködés minden korábbinál magasabb szinten valósul majd meg.
Környezeti felhasználói élmény
A Gartner szerint az eszközháló megteremti az alapját egy folyamatos és környezeti felhasználói élménynek, amelynek részei lesznek többek között a virtuális- és kiterjesztettvalóság-környezetek. A környezeti felhasználói élmény megőrzi folytonosságát az eszközhálóban, az időben és a térben, összemosva a fizikai, virtuális és elektronikai környezeteket, ahogy a felhasználó egyik helyről a másikra mozog. Ezzel kapcsolatban Cearley megjegyzi, hogy a mobilappok stratégiai jelentősége megmarad a vállalkozások számára, azonban a fejlesztés lényege olyan élmény nyújtása lesz, amely kiterjed a különféle eszközökre – többek között az IoT-szenzorokra, a gépkocsikra, sőt még a gyárakra is -, és kihasználja azok képességeit.
A 3D-s nyomtatóanyagok választékának bővülése
A háromdimenziós nyomtatási technológiák fejlődésének eredményeképpen egyre többféle anyagból lehet tárgyakat készíteni. A 3D-s nyomtatók alkalmazása egyre újabb területekre – űrhajózás, egészségügy, autóipar, energia- és katonai szektor – terjed ki. A technológiával nyomtatható anyagok választékának bővülése a Gartner előrejelzése szerint 2019-ig évente átlagosan 64,1 százalékkal növeli az értékesített 3D-nyomtatók számát. Ez a gyors fejlődés szükségessé teszi majd a gyártási és ellátási folyamatok újragondolását a 3D-technológia kihasználása érdekében. Cearley úgy véli, a 3D-s nyomtatási anyagok választéka folyamatosan bővülni fog az elkövetkezendő húsz évben, nőni fog a nyomtatási sebesség, az új nyomtatómodellek megjelenése pedig egyre többféle alkatrész gyártását teszi lehetővé.
Információ mindenről
A digitális háló minden eleme információt termel, használ és továbbít, s az információtömegben a szöveges, hang-, kép- és videóinformációk mellett megjelennek a szenzor- és kontextuális információk is. Az új típusú adatosztályozó és -elemző technikákat alkalmazó “információ mindenről” megközelítés összekapcsolja a különféle adatforrásokból származó, gyakran kaotikusnak tűnő információkat, szakítva a korábbi állapottal, amikor a mindenhol jelenlévő információk sokszor elszigeteltek, nem teljes körűek, nem elérhetők vagy értelmezhetetlenek voltak.
Fejlett gépi tanulás
A mély neurális hálózatok (deep neural net, DNN) túllépnek a hagyományos informatikai megoldásokon és információkezelési módszereken, lehetővé téve a rendszerek számára, hogy teljesen önállóan érzékeljék és megértsék a környezetük történéseit. A DNN-ek a gépi tanulás fejlett formái, amelyek különösen jól alkalmazhatók komplex, nagyméretű adathalmazok esetében. Az adatforrások számának és az információ komplexitásának jelentős növekedése gazdaságtalanná és megvalósíthatatlanná teszi a manuális osztályozást és elemzést: a DNN-ek automatizálják ezeket a műveleteket, és lehetővé teszik az “információ mindenről” trenddel kapcsolatos kihívások megválaszolását. A Gartner szerint ez a terület gyors fejlődés elé néz, és a szervezeteknek át kell tekinteniük, miképpen alkalmazhatják az új technológiákat versenyképességük növelése érdekében.
Autonóm ügynökök és eszközök
A gépi tanulás fejlődésének köszönhetően sokféle intelligens gép jelenik meg: robotok, önjáró autók, virtuális személyi asszisztensek és okos tanácsadók, amelyek teljesen vagy majdnem teljesen önállóan működnek. A Gartner szerint bár a robotok, különösen az emberszabásúak, nagyobb figyelmet kapnak, rövidtávon a szoftveralapú okosgépek nagyobb hatással lesznek az életünkre. A virtuális személyi asszisztensek – a Google Now, a Microsoft Cortana és az Apple Siri – egyre intelligensebbekké válnak, és előfutárait jelentik a jövő autonóm ügynökeinek, amelyek rövidesen az eszközök fő felhasználói felületévé válnak. A felhasználók nem menük és gombok segítségével fogják kezelni eszközeiket, hanem beszéddel közlik kívánságaikat egy alkalmazással, amely valójában intelligens ügynök. Cearley úgy véli, az elkövetkező öt évben egy olyan, alkalmazások utáni világ jön létre, amelyben az intelligens ügynökök dinamikus és kontextuális műveleteket és interfészeket kínálnak az eszközök vezérléséhez.
Adaptív biztonsági architektúra
A digitális üzleti tevékenységek és az algoritmikus gazdaság bonyolultsága, kombinálva a kiberbűnözői alvilág részéről megnyilvánuló veszélyekkel, jelentős mértékben növeli a szervezetek kiberbiztonsági fenyegetettségét. A határvédelem és a szabályalapú biztonság ebben a helyzetben már nem elégséges a Gartner szakértői szerint, különösen azon szervezeteknél, amelyek sok felhőalapú szolgáltatást vesznek igénybe, valamint lehetővé teszik ügyfeleiknek és partnereiknek, hogy nyílt API-kon keresztül integrálódjanak a rendszereikbe. Szükségessé válik az észlelésre és a reagálásra való fókuszálás a támadások megakadályozására szolgáló hagyományos blokkolás és más óvintézkedések alkalmazása mellett. Az alkalmazások önvédelme, valamint a felhasználói viselkedések elemzése ugyancsak része az adaptív biztonsági architektúrának.
Fejlett rendszerarchitektúra
A digitális háló és az intelligens gépek nagyteljesítményű informatikai architektúrát igényelnek ahhoz, hogy megfeleljenek a vállalati alkalmazás követelményeinek. A GPU-kra és a programozható kapumátrixokra (FPGA-kra) épülő, rendkívül hatékony neuromorf rendszerek az emberi agyhoz hasonlóan működnek, így kiválóan alkalmasak az intelligens gépek által használt tanulási és minta-összehasonlítási algoritmusok futtatására. Cearley elmondása szerint az FGPA-alapú architektúra lehetővé teszi az algoritmusok kisebb darabokban való szétosztását, így gépi tanulási képességekkel láthatók el a legkisebb IoT-végpontok, otthonok, autók vagy okosórák is.
Hálós alkalmazás- és szolgáltatásarchitektúra
A monolitikus, lineáris alkalmazástervezést lazábban csatolt, integratív megközelítés váltja fel, az alkalmazás- és szolgáltatásarchitektúra. A gyors végrehajtást és méretezhető telepítést mind a cégen belül, mind a felhőben támogató elosztott alkalmazások kialakításában növekvő szerep jut a mikroszolgáltatás-architektúrának. A konténerek kritikus technológiájává válnak az agilis fejlesztésnek és a mikroszolgáltatás-architektúráknak. Az alkalmazásfejlesztőknek új, modern architektúrákat kell létrehozniuk, hogy fürge, rugalmas és dinamikus felhőalapú alkalmazásokat készíthessenek, amelyek az egész digitális hálózatra kiterjedő gyorsreagálású, rugalmas és dinamikus felhasználói élményt nyújtanak.
Dolgok internete platformok
A dolgok internete platformok kiegészítik az alkalmazás- és szolgáltatásarchitektúrát. Megalapozzák azt az architekturális és technológiai jellegű tevékenységet, amelyet az informatikusok végeznek annak érdekében, hogy a dolgok internete megvalósuljon és megfelelően működjön. A dolgok internete a digitális háló és a környezeti felhasználói élmény szerves részét képezi, működését az IoT-platformok dinamikus világa teszi lehetővé.
