Biometrikus azonosítás az irodában
- Bevezetés
Az emberiség létszámának gyarapodása megköveteli minden ember pontos azonosítását. Ennek egyik, évtizedek óta alkalmazott eszköze az, hogy személyes iratainkon, – így személyi igazolványunkon, útlevelünkön vagy gépjármű vezető engedélyünkön – szerepelnek az azonosító adataink, tulajdonságaink (pl. név, cím, születési hely, dátum). Az egyén azonosítására alkalmas módszerek, lehetőségek száma azonban egyre nő. A technológiailag is folyamatosan fejlődő világban, például elterjedt ezen információk számítógépes adatbázisban történő tárolása, de egyre nagyobb teret hódít a biometrikus azonosítás technológiája is, hiszen ez az egyetlen módszer ami az emberek valódi, tőlük elválaszthatatlan azonosságán alapul.
A biometrikus azonosítás nem más, mint bizonyos biológiai jellemzőink (például ujjlenyomat, tenyérnyomat, kézgeometria, írisz vagy retina) szerinti személyazonosítás. Ennek során ezeket a tulajdonságainkat speciális műszerekkel lemérik, majd digitális jelekké alakítva számítógépes adatbázisokban tárolják. Az azonosítás során ezen tulajdonságainkat összevetik a számítógépes adatbázisban szereplő adatokkal.
- Biometrikus azonosítás általában
A biometrikus azonosítás alkalmazásának részletes ismertetése előtt fontos tisztázni azokat a fogalmakat, információkat, melyek a személyazonosítás folyamatának során, annak kapcsán felmerülhetnek.
Azonosító információ: Valamilyen általunk ismert információ alapján, általában numerikus kód vagy alfanumerikus jelsorozat (pl. PIN kód, jelszó). Ennek előnye az, hogy egyszerű és olcsó, hátránya pedig az, hogy a jelszót, PIN kódot tulajdonosa elfelejtheti, de akár el is lophatják vagy feltörhetik.
Azonosító tárgy: Valamilyen tárgy birtoklásán alapszik, például belépőkártya, igazolvány vagy kulcs. Ennek hátránya, hogy könnyen elveszíthetjük vagy ellophatják.
Biometrikus azonosítás: Ahogy korábban is említettem, a biometria a személyazonosítás egy olyan fajtája, ahol az azonosítás az ember biológiai jegyein, élettani vagy viselkedési jellemzőin alapul.
Ennek során különböző jellemzőket használhatnak fel: ujjlenyomat, tenyér és csuklónyomat, talplenyomat, ujjerezet, kézgeometria, tenyérerezet, test hőkép, kézírás, írisz, retina, hang, DNS, arc és alak, szagazonosítók.
A biometrikus azonosítás alkalmazása egyre szélesebb körben terjed el, elsősorban beléptető rendszereknél, ahol a megbízhatóság alapját a nem átadható adat jelenti, így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet.
A biometrikus azonosítás biztonságának kérdése sokakban felmerülhet, ennek megértése és egyértelműsítése érdekében 2 mutatót használunk.
FAR (False Accept Rate) – Téves elfogadás: Megmutatja, hogy az azonosítás milyen arányban ismert fel jogosulatlan felhasználót jogosultként.
FRR (False Reject Rate) – Visszautasítás: Megmutatja, hogy az azonosítás milyen arányban utasít el jogosult felhasználót.
A pontosság a FAR és FRR értékgörbék metszéspontja, amely az EER (Equal Error Rate) érték. A rendszerek pontosságára néhány példa: Hangazonosítás – 1:50 ; Ujjlenyomat azonosítás – 1:500 ; Íriszazonosítás – 1:131.000 ; Retinaazonosítás – 1:10.000.000
A biometrikus azonosítás előnyei: Az azonosítás megfelelő módját kiválasztva, a példákon keresztül is jól látható, hogy egy rendkívül megbízható azonosítási módszer, amely ténylegesen magát a személyt azonosítja.
A biometrikus azonosítás hátrányai:
- módszerek többsége rendkívül költséges (drága hardvert igényel)
- higiéniai szempontból a fizikai kontaktust igénylő megoldások problémásak
- fogyatékkal élők számára egyes eljárások nem alkalmazhatók
- egyes fizikai jellemzők az idő múlásával, vagy betegség következtében változhatnak
Adatvédelmi szempontból az adatok felvételének a fázisa számít a legkritikusabbnak, mivel a nyers adatok, a sablonok és a kettő közötti átalakítást megvalósító algoritmus csupán ekkor áll együttesen rendelkezésre. Fontos kérdés még az is, hogy milyen formában tárolják a sablonokat. Ez természetesen függ a felhasználás céljától, a sablonok méretétől, ám leegyszerűsítve háromféle tárolási módszert különböztethetünk meg: a sablonokat vagy egy központi adatbázisban, vagy magukon az azonosítást végző eszközökön, vagy pedig valamilyen adathordozón, például mágnescsíkos kártyán vagy mikrochippel felszerelt kártyán tárolják.
Egy másik szempont amely alapján különbség tehető az egyes rendszerek között, hogy egyesek olyan biometriai adatokra támaszkodnak, amelyek az adatalany tudta nélkül is gyűjthetők, mint például az ujjlenyomatok vagy a DNS-minták.A pohár oldalán talált ujjlenyomat alapján megállapítható, hogy az azt otthagyó személy azonos-e azzal, akinek az ujjlenyomat-sablonját valamely adatbázisban tárolják, és ha igen,akkor az is, hogy ki az, pusztán azzal, hogy a két sablont egymással összehasonlítják. Ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban a probléma az, hogy míg az érintettek tudta nélkül gyűjtött adatokra támaszkodnak, addig az érintettek számára kevéssé zavaróak, így szélesebb körben, akár általánosan is alkalmazhatóak. Mindezek következtében speciális biztosítékok szükségesek a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében.
- Biometrikus azonosítás módszerei
Elsőként ismerkedjünk meg a tenyérnyomat azonosítás jellegzetességeivel. Ez a rendszer általában a tenyéren található fodorszálakat, ráncolatokat és szövetmintázatokat elemzi, amelynek köszönhetően az ujjnyomathoz hasonló információhordozót kapunk. Elsősorban bűnözők azonosítására használják.
A kézgeometriai azonosítás sokkal elterjedtebb a tenyérnyomatnál, mivel gyorsabb és sokkal pontosabb. A rendszer a kéz körvonalának geometriáját hasonlítja össze az előre felvett mintával. A tenyér felületén sok sajátosság lelhető fel, melyek egyike sem szelektív. Magát a műveletet egy 3D-s szkenner hajtja végre. Kezünk formája időjárás és egyéb fizikai behatások miatt módosulhat ezért ezekben a rendszerekben tűrést lehet beállítani és minden egyes érvényes regisztrációnál a változások mentésre kerülnek az azonosító kódban.
Az íriszazonosító a szem szivárványhártyáját vizsgálja. Ez az egyik legjobb azonosító módszer, mivel a szivárványhártyán 400 olyan pont található, ami azonosításra alkalmas, így a tévedés minimálisra csökken. Íriszegyezésre nagyon kicsi az esély. Az íriszazonosításon alapuló technika nagy hátránya, hogy a berendezések rendkívül bonyolultak, így áruk is magas.
Retinaazonosításkor infravörös fénnyel világítják meg a szemfenéken található retinát, ekkor az infrasugarak eltérő mértékben nyelődnek el, így rajzolódik ki a szemfenék érhálózata. Ilyen technológiát csak rendkívül nagy biztonságot igénylő helyen használják.
Az ujjnyomat azonosítás azon alapszik, hogy az ujj barázdáltsága mindenkinek egyedi mintázatú. A mintázat nagyon fiatal korunkban kialakul és a rajtuk keletkező sebesülések gyorsan regenerálódnak. A teljes ujjnyomat 100 jellegzetes pontot tartalmaz, azonosításkor körülbelül 60 pontot hasonlítanak össze. Sokféle ujjnyomat olvasó létezik a rendőrségi módszeren kívül, például ultrahangos módszer. Vannak köztük olyanok, amelyek azt is megtudják állapítani, hogy az ujj élő-e, ezt nedvesség vagy hőmérséklet elemzésével végzi. Az ujjnyomat azonosító eszközök között a hasonlóság az, hogy mindegyik az ujjakon található fodor szálak egyediségeit elemzi, és hasonlítja össze z azonosítandóval.
- Alkalmazási lehetőségek
A biometrián alapuló azonosító rendszerek felhasználási köre egyre csak gyarapszik és az élet egyre több területén fog aktívan jelentkezni, gondoljunk csak az új útlevelekre, laptopokra vagy mobiltelefonokra. Az elterjedés mögött a kereslet és a kínálat is nagy szerepet játszik. A keresleti oldalon megvan az igény a biztonságra, például a szervezetek tudni szeretnék, hogy kik lépnek be az épületeikbe. A kínálat oldalán pedig megjelennek a kompakt és olcsó eszközök, melyek könnyedén beépíthetőek bármilyen eszközbe.
Az emberek az új technológiát egyre elfogadottabbnak tartják, külföldön pedig már széles körben alkalmazzák jelenleg is:
- Chicago: Bizonyos benzinkutakon már ujjnyomattal is fizethetnek a vásárlók, az ujjnyomat érzékelős készülékek az autósok bankszámlájához kapcsolódnak, ezáltal a fizetés onnan történik.
- Japán: Ujjnyomat érzékelős pénz automatákat alkalmaznak bizonyos bankok ATM rendszerei.
- Florida: Disney World-ben a beengedő kapuknál minden látogatótól ujjnyomatot vesznek és társítják a belépőkártyájukhoz
A biometrián alapuló azonosító rendszerek széles körű alkalmazására az egyik legjobb példa az Egyesült Államok bevándorlási hivatalának rendszere. A rendszer a belépő személyek ujjnyomatát hasonlítja össze az adatbázisában szereplő több mint 2,5 millió azonosítójával. 2004-es bevezetése óta több mint 75 millió látogató ment keresztül a rendszeren, melynek segítségével körülbelül ezer alkalommal tagadta meg a bevándorlási hivatal a belépést.
Végezetül lássunk néhány példát a felhasználási területére, azon belül is az ujjnyomat azonosításon alapuló rendszerekre:
- Személyazonosítás: Mindenhol alkalmazhatóvá válik a biometrikus azonosítás módszere, ahol jelenleg is igazolnunk kell magunkat.
- Kasszánál történő fizetés: Bankkártyánk helyett elég ujjnyomatunkat használnunk, ennek köszönhetően a kasszánál történő fizetés gyorsabb és biztonságosabb lesz.
- Bankkártya biztonság: A PIN kód elleshető, kitalálható, ujjnyomatunk azonban csak kikényszeríthető, a kettő együttes alkalmazása nagyobb fokú biztonságot adhat.
- Elektronikus fizetés: Elektronikus formában történő fizetés esetén elegendő egy géphez csatlakoztatható ujjnyomat azonosító, használata egyszerűbb és nagyobb biztonságot nyújt.
Az említett lehetőségeken kívül számtalan alternatíva létezik, hiszen az ujjnyomat azonosításon alapuló technikák szinte minden olyan területen alkalmazhatóak ahol fokozott biztonságra van szükség, vagy olyan helyeken, ahol a mindennapi életben is szükséges személyazonosságunk igazolása.
Ellenőrző kérdések
- Mit nevezünk biometrikus azonosításnak?
A biometrikus azonosítás nem más, mint bizonyos biológiai jellemzőink (például ujjlenyomat, tenyérnyomat, kézgeometria, írisz vagy retina) szerinti személyazonosítás.
- Mit vizsgál az íriszazonosító?
Az íriszazonosító a szem szivárványhártyáját vizsgálja.
- Mik a biometrikus azonosítás hátrányai?
- módszerek többsége rendkívül költséges (drága hardvert igényel)
- higiéniai szempontból a fizikai kontaktust igénylő megoldások problémásak
- fogyatékkal élők számára egyes eljárások nem alkalmazhatók
- egyes fizikai jellemzők az idő múlásával, vagy betegség következtében változhatnak
Irodalom jegyzék
- http://handyman.hu/szakkifejezesek/kezgeometria-azonositas/
- Szabó Máté Dániel:BIOMETRIKUS AZONOSÍTÁS ÉS ADATVÉDELEM
- http://www.origo.hu/tudomany/20071105-biometrikus-azonositas-jovo-mar-a-jelenben.html
- Tajti Balázs: A boimetrikus ujjnyomat azonosítás alkalmazásának új lehetőségei, 2012
- http://www.paytech.hu/uzletagak/biometrikus_rendszerek
- http://www.securinfo.hu/termekek/biometria/1137-a-biometrikus-azonositas-alapjai.html#
- csapat névsora
Farkas Adrien
Hatos Szabolcs
Kelemen Zsolt
Majlik Zsófia
Mohari Zsolt
Németh Bence
Pápai Márk
